Villámebéd rizstésztából

10 perces, finom, próbáljátok ki!

1 konzerv hering
2 ek szójaszósz
1/2 ek halszósz
snidling apróra vágva
2 friss csilipaprika kimagozva, apróra vágva
bors
150 gr rizstészta

Vizet forraltam, mikor felforrt leöntöttem a tésztát és állni hagytam.
A többi hozzávalót összekevertem és a "kifőtt" tésztához kevertem. WARNING: ne sózzuk, mert a halszósz és a szójaszósz is sós!

Pisztáciás bűnbeesés - már megint

A koliba költözés során megajándékoztam magam egy salátacentrifugával mondván, hogy már olyan rég szeretnék. Merthát annyira vagány a Jamie Oliver ahogy pörgeti benne a salit, meg amúgy is itt az ideje új életet kezdeni és egészséges, fincsi salátákat enni. Ezzel semmi bajom, csak valahogy ennek még nehezebben állok neki, mint mondjuk egy gyors muffint összeütni. Így legutóbb, mikor egy közös muffinsütésre invitáltam kedves szobatársaimat, a salátacentrifugás tálat használtuk keverőtálnak... Na mindegy a szándék az újrakezdésre megvolt. Mentségemre váljék, hogy azóta jól kiszárítottam egy adag rukkolát, és meg voltam elégedve az eredménnyel.





Valahogy így voltam az új kuglófformával amit a minap szereztünk be. ("ÚÚÚH Anyuci nézd ezt a kuglófformát mennyire szép, és még akciós is, léccilécci vegyük meeeeg!!!") Megfogadtam, hogy hétvégén kipróbálom, és ha már nekiállok legyen pisztáciás. Még mindig dúl a szerelem, bár egyre fogy a szicíliai készlet, szóval óvatosan bánok vele, de ez a kuglóf nagyon meghálálta. Hoztam anno még pisztácia likőrt is, ez is került a tésztába. A végeredmény egy kívül ropogós, belül puha, foszlós, egyáltalán nem édes, pisztáciás sütemény. Tegnap készült, most fogyott el az utolsó morzsa...


Hozzávalók (22cm-es kuglófformához)
300 gr tönkölyliszt (finom őrlésű)
50 gr világos nád cukor
20 gr friss élesztő
120 ml langyos tej
3 tojás
1 ek pisztácialikőr (/rum)
120 gr vaj
nagy csipet só
100 gr hámozott pisztácia (fele őrölve, fele durvára darabolva) (/mandula ugyanígy)
30 gr mazsola




Az élesztőt belemorzsoltam a tejbe egy kis cukorral. A többi cukrot összekevertem a liszttel és a sóval. Mikor már kellően habzott az élesztő hozzáöntöttem a lisztes keverékhez, majd az enyhét felvert tojásokat, a likőrt, és a kétféle pisztáciát, valamint a mazsolát is. Egy kanállal kevergettem, nagyon ragadós tésztára számítsunk. Mikor kicsit összeállt a tészta hozzáadtam a nagyon puha vajat. Ha nem elég puha kicsit olvasszuk meg, így könnyebben össze lehet keverni. Kb 10 percig csapkodtam, "dagasztottam" a kanállal a tésztát, majd fél órára magára hagytam meleg helyen megkelni. Ezután újra átkevertem, belekanalaztam a kivajazott formába, és min másfél óráig kelesztettem. Ekkor betettem a 180 fokos sütőbe 40 percre. Félidőben letakartam alufóliával, mert nagyon pirult a teteje (vagyis a kuglóf alja). Tűpróba után kivettem, kicsit vártam és kiborítottam a formából, majd teljesen hagytam kihűlni, és ekkor szeleteltem. Porcukorral szórtam meg a tetejét, egyáltalán nem édes süti, lekvárral is jó lehet, nekem magában, tejjel... perfetto

Kekszes gesztenyetekercs

Fotó majd később, most azoknak akik ettek belőle!!
Forrás: Ízbolygó

Hozzávalók a "tésztához":
50 dkg darált háztartási keksz
4 ek kakaópor
3 ek kókuszreszelék
15 dkg porcukor
1 dl rum
1 espresso
10 dkg puha vaj
tej

Gesztenyekrémhez:
2 csomag gesztenyepüré
15 dkg vaj
10 dkg porcukor
magozott meggy, meggylé
tej

A tésztához alaposan összekeverem a vajat a cukorral, ezután mindent összegyúrok, utoljára a tejjel állítottam be a tészta puhaságát. Nem baj ha kicsit lágynak tűnik, a hűtőben még dermedni fog.

A krémhez a cukrot habosra kevertem a vajjal, hozzákevertem a gesztenyepürét és egy kicsi meggylevet. Ha nem találjuk elég krémesnek, mehet bele tej.

A tésztát két részre osztottam. Az egyikből téglalapot formáztam, méghozzá két fólia között. Így nem ragad oda semmihez. Rákentem a krém felét, majd a rövidebb oldalához felsorakoztattam a meggyszemeket. Ettől az oldaltól kezdve feltekertem és hűtőbe raktam. A másik adaggal is ugyanígy jártam el.

update kép:

Körtetorta -mandulával, dióval...

Névnapra készült ez a süti, nagyon nagy sikere lett ezért is teszem fel. Próbáljátok ki, úgyis jönnek az esős borús napok, amikor jól esik a fahéj és szegfűszeg illata a lakásban (nem mintha máskor ezt nem értékelném). A gyümölcsöket ugyanis először fűszeres szirupban kell megfőzni, így átveszi ezeket a csodás aromákat. Tipikus őszi édesség.


Hozzávalók a tésztához:
20 dkg liszt
10 dkg darált dió
10 dkg vaj10 dkg porcukor
1 tojás sárgája

Töltelék:
10 dkg darált mandula2 tojás, 1 fehérje
5 dkg vaj
cukor ízlés szerint ( 10 dkg kb)
vaníliakivonat

A körték posírozásához:
2 szem körte (vagy alma)
10 dkg cukor
fahéj, szegfűszeg, gyömbér

A lisztet elmorzsoltam a hideg vajjal, majd a cukorral és a tojással gyorsan összedolgoztam. Fóliába csomagoltam és ment a hűtőbe. Közben vizet melegítettem amiben feloldottam a cukrot és beletettem a fűszereket is. A körtéket megpucoltam, kivettem a magházat és beletettem a szirupba. Addig főztem míg a gyümölcs áttetsző nem lett.
A töltelékhez a vajat habosra kevertem a cukorral, ezután hozzáadtam a tojásokat és a fehérjét, majd a mandulát, és a vaníliát.
A hűtőből kivettem a tésztát, belenyomkodtam egy nagy tortaforma aljába úgy, hogy kis pereme legyen, megszurkáltam villával a tetejét és betettem 10 percre az előmelegített sütőbe.
(A körtéket közben lecsöpögtettem, lehűtöttem)
A tésztára ráöntöttem a mandulás krémet, rátettem a körtét (meg az almát), és 20 percre visszatoltam a sütőbe (180fok).
Miután kihűlt porcukorral szórtam meg a tetejét.

Tartufo -szerű inkább semifreddo

Újra itthon! Calabria, Szicília... hát gyönyörű. Elég depis is vagyok ettől az itthoni zimankótól. Kárpótlásul magamnak, és azoknak akik olvassák elkészítettem az egyik legfinomabb édességet amit kint ettem. Tartufo a becses neve, és ellenben az enyémmel krémes, gazdag, hideg desszert, amit főleg csokival készítettek. Én viszont a pisztáciásat preferálom. Mint kiderült nem csak ennél a finomságnál, de a fagyinál, a sütiknél váááá mindegy csak pisztáciás legyen. Szerencsére hoztam haza mindenféle formában (nyersen, csokiban, likőrben, darálva) természetesen bronteit, és meg kell hogy mondjam, ez a fajta tényleg a legjobb a világon. Sokfélét kóstóltam már, de vigyázat, a brontei zöld arany függővé tesz!!
A figyelmeztetés után jöjjön a semifreddo, (a tartufot még kísérletezem, valószínűleg tejszínesen fogom csinálni.) Dolce Vita receptje alapján




5 dl tej
3 tojás
10 dkg darált pisztácia
2 tk pisztáciakrém (opcionális)
vanília kivonat
10 dkg cukor

A tojások sárgáját elkevertem a cukorral, és hozzáöntöttem a tejhez. Vízgőz fölött besűrűsítettem, közben beletettem a pisztáciát és a krémet. A tojások fehérjét csipet sóval felvertem, és a kihűlt krémbe forgattam. A krémet poharakba töltöttem és ment a mélyhűtőbe.
Miután kivettem, forró vízbe mártottam a poharakat. Darált pisztáciával díszítettem még a végén... jóból nem árt a sok :D

Baracklekvár variációk

Gyorsan frissen felrakom a befőzős recepteket, mert végre kibontakozhattam kicsit, és három féle lekvárt is kipróbálhattam. Pontos mennyiségeket nem tudok adni, de itt nem is ez a lényeg, úgyis mindenki saját ízlésére formálja. Érdemes folyamatosan kóstolgatni.



Az első, amiről a képet készítettem (ennek lett a legjobb színe:) , az barack-szeder lekvár. 1 kg gyümölcshöz csak a sebtében a kertben összekapkodott kb 20 szem szeder került, ez színezte ilyen szépen meg a lekvárt. Barna nádcukorral ízesítettem még.

Volt még barack-kardamom lekvár, kb 4 kiló gyümölcsből, mert ebben biztos voltam, hogy jó lesz, és nem tévedtem. (Maminak nem ízlik, dehát én már nem tudok mit tenni .....:) Ezt is nádcukorral édesítettem. A fűszerből 2 púpozott teáskanállal tettem. (Kardamomról már írtam itt.)

A harmadik barack-fahéj volt. Ezt egy télies, melengető lekvárnak szántam szemben az előző kettővel, ezért finomítatlan, sötét, melaszos ízű muscovado cukrot használtam. Irtójó kombináció, érdemes kipróbálni. Bár a telet nem fogja megérni...

A nagy Kalács-poszt

Hú de rég jártam itt.... Az utolsó bejelentkezés óta rengeteg dolog történt velem, ezért is tudtam kevés időt szentelni a blognak. Ez nem azt jelenti, hogy be se tettem a lábam a konyhába, sőt képek is vannak, szép lassan posztolom a tartozásokat:) Apropó képek! Igenigenigen végre megkaptam a csodás fényképezőgépet, amit már vagy három hónapja magaménak éreztem! Igyekszem minél szebb fotókat csinálni, rengeteget kell még tanulnom, sokmindent be kell szereznem, de előbb-utóbb meseszép képeim lesznek:) Addig is itt van két kelt tészta recept, amiket a hétvégén próbáltam ki.




Vaníliás briós

Limara receptje szerint készítettem. Csupán annyit változtattam, hogy 8 részre osztottam a tésztát, amibe került vaníliakivonat, és bourbon vaníliás cukor is, illetve a tetejét süthető dekorcukorral szórtam meg.


Túrós bukta


Hozzávalók:
60 dkg liszt
1 ek só
3 dkg friss élesztő
3 dl tej4 ek cukor
1 tojás
1 tojás sárgája
kb 7 dkg sertészsír (ki lehet váltani 10 dkg vajjal)

töltelék:
60 dkg túró
4 tojás
1 citrom héja, fél citrom leve
50 gr aszalt ribizli (vagy mazsola)
3 ek búzadara
bourbon vaníliás cukor
cukor ízlés szerint

Az élesztőt megfuttattam az 1 ek cukorral elkevert langyos tejben. Közben a lisztet összekevertem a sóval, maradék cukorral, a közepébe mélyedést készítettem. A habzó élesztőt beleöntöttem a mélyedésbe, majd beleütöttem a tojást, a tojássárgáját és elkezdtem összegyúrni a tésztát. Mikor már majdnem összeállt, hozzáadtam a zsírt és kb 15 percig dagasztottam. Ezután duplájára kelesztettem kb 1 óra alatt.

A töltelékhez összekevertem a túrót, a cukrokat, a tojásokat, a ribizlit, a citromot, majd a végén beletettem a búzadarát. Megkóstoltam (kóstoltattam, mert saját ízlésem szerint nem lenne elég édes....) és félretettem amíg a tésztával dolgoztam.



A megkelt tésztából kibokszoltam a levegőt, kinyújtottam egy nagyjából téglalap alakra, és 10 egyenlő részre vágtam. Mindegyik közepébe tettem egy jó adag túrót, és jól bebugyoláltam. A batyukat hajtással lefelé egy kizsírozott tepsibe fektettem és még kb 1 órán át letakarva kelesztettem. Ezután lekentem egy felvert tojással, és 180 fokos sütőben kb 30 percig sütöttem.

Málnatorta felturbózva

Öcsi szülinapjára készült, és közkívánatra teszem fel, merthogy lényegében olyan mint a már bejegyzett mogyorógrillázsos epertorta, csak diógrillázzsal és málnával :D

a kissé hányatott sorsú utolsó szeletet sikerült lekapnom.. ez meg is látszik szegényen

Hozzávalók:
1 db kerek piskóta (én vizes piskótát szoktam sütni, de lehet 6-7 tojásból is simát...)
kb 1/2 kg málna
grillázs
vaníliakrém
málnalekvár (lehetőleg házi)

Vaníliakrém elkészítése

Hozzávalók:
750 ml tej
6 tojás sárgája
2 ek kukoricakeményítő
1 tk vaníliakivonat, vagy 1 vaníliarúd
150 gr cukor
200 gr vaj

A tojások sárgáját és a keményítőt simára kevertem 2 dl tejjel, majd a többihez öntöttem és alacsony lángon besűrűsítettem. Hozzáadtam a cukor felét, és a vaníliát. A vajat habosra kevertem a maradék cukorral, majd hozzáadtam a kihűlt krémhez. Hűtőben lehűtöttem krémet.

Grillázs:
200 gr cukrot elkezdtem karamellizálni 8 ek vízzel, és mikor kezdett aranybarna színe lenni hozzáadtam 200 gr egész diót. Ezzel összeforgattam, és addig hevítettem, míg mély karamell színe nem lett. Ezután egy vékonyan kiolajazott tepsire öntöttem a masszát, ezen hagyam kihűlni. Egy éles késsel apróra daraboltam.

Összeállítás:
Ebben a sorrendben: Piskóta, lekvár, grillázs, málna, vanília, újra piskóta... addig amíg el nem fogynak a hozzávalók. A külsejét felvert tejszínnel borítottam és málnával, grillázzsal díszítettem.

Túrós gnocchi és vizsgatemetés

Hála annak a magasságos égnek túléltem az utolsó vizsgát, úgyhogy gyorsan-frissen bejegyzem a tegnapi ebédem. Egyébként borzasztóan unom a vizsgáratanulós muffin képét, a nevétől meg kiráz a hideg (én adtam neki??). Fél évig nem ér kimondani a vizsga szót!

Nos, az elmélkedés után beszéljünk az időjárásról. Igen, teljesen megőrült. Tegnap farmert, pulcsit, esernyőt, rövidgatyát és nyitott szandált is holdtam, pedig csak kétszer tettem ki a lábam a házból. A reggeli szörnyen nyomasztó idő és az előttem álló nap kínkeserves tanulására tekintettel eldöntöttem hogy gnocchit fogok enni. Azért mert egyszerű, gyors, és a talált recept szerint (Delicious Days) kihagyhatatlanul finom. Volt itthon házi túró, úgyhogy erre cseréltem a ricottát, amivel egyébként is nehezen barátkozom. Ez persze nem az ő hibája, csak valószínűleg nem találtam még olyan receptet amiben tetszik az a morzsás, homok-szerű állaga. Majd egyszer... De így sima túróval (jó, házi, magyar(!), nem sovány), paradicsomszósszal valami eszméletlen finom, ez is olyan ami megérdemli hogy a kedvencek listájában szerepeljen.




Hozzávalók:
250 gr túró
30 gr reszelt parmezán
1 tojás sárgája
1/2 tk só
5-7 dkg liszt
Víz a gázra forralni. A túrót összekevertem a tojássárgájával, sajttal, sóval, majd annyi lisztet adtam a masszához, hogy ragadós, de formálható legyen. Ez fontos, hogy ne adjunk hozzá sok lisztet. Minél több a liszt annál gumi-szerűbb, keményebb lesz a kifőtt tészta. Ezután egy nagyon lisztes deszkára szaggattam egy ek tésztát, hengert sodortam belőle és felszeleteltem. A többivel is így jártam el, majd a lobogó sós vízben kb 2 perc alatt megfőztem őket. (Mikor beledobtam egyet kevertem rajta, hogy ne ragadjanak össze, majd miután feljöttek a víz felszínére még kb 20 mp-ig főztem.)




Paradicsomszósz: Egy lábasba ebben a sorrendben tettem olívaolajat, szeletelt újhagymát (odaégettem-újra:D), 2 szem parit kockákra vágva, fokhagymát, sót borsot, oregánót, bazsalikomot, lefedtem és addig főztem amíg a gnocchi elkészült (kb fél óra). A végén nagy lángon, fedő nélkül besűrítettem.

Kávés-csokis-vizsgáratanulós muffin

Gyors leszek, mert most is nagy tanulásban vagyok, de ezt a muffint muszáj felraknom, annyira finooom. És ami jelenleg a legfonosabb: alig tart fél óráig az elkészítése (sütéssel együtt, tehát a konyhában eltöltött idő= 5-10 perc)
Gazdag, puha, omlós közepű, egyáltalán nem száraz muffin született, langyosan a legjobb...


Elkészítés:
összekevertem az alábbiakat egy nagy tálba:
250 gr liszt (én fele-fele arányban használtam barna rizslisztet és finomlisztet)
kb 130 gr cukor (jó a nád is, és lehet több is, ízlések és pofonok..)
2 nagy ek instant kávépor (én cikóriát használtam)
100 gr csokicsipsz, vagy tábla jóféle étcsoki feldarabolva

és egy másik tárban összezutyultam a következőket:
250 ml tej
90 ml olaj
1 nagy tojás
1 tk vanília kivonat
A "nedves" tál tartalmát hozzáöntöttem a "száraz"hoz, jól összekevertem. A muffinformákat 3/4-ig megtöltöttem a masszával, (a szilikonost még vajazni sem kell), és kb 20 percig sütöttem.

A tetejére összekevertem:
1,5 dl joghurtot (nekem török típusú volt itthon, de jó a bifituszeszenzises csoda is :D)2 tk mézzel