2010. június 22., kedd

Málnatorta felturbózva

Öcsi szülinapjára készült, és közkívánatra teszem fel, merthogy lényegében olyan mint a már bejegyzett mogyorógrillázsos epertorta, csak diógrillázzsal és málnával :D

a kissé hányatott sorsú utolsó szeletet sikerült lekapnom.. ez meg is látszik szegényen


Hozzávalók:
1 db kerek piskóta (én vizes piskótát szoktam sütni, de lehet 6-7 tojásból is simát...)
kb 1/2 kg málna
grillázs
vaníliakrém
málnalekvár (lehetőleg házi)

Vaníliakrém elkészítése

Hozzávalók:
750 ml tej
6 tojás sárgája
2 ek kukoricakeményítő
1 tk vaníliakivonat, vagy 1 vaníliarúd
150 gr cukor
200 gr vaj

A tojások sárgáját és a keményítőt simára kevertem 2 dl tejjel, majd a többihez öntöttem és alacsony lángon besűrűsítettem. Hozzáadtam a cukor felét, és a vaníliát. A vajat habosra kevertem a maradék cukorral, majd hozzáadtam a kihűlt krémhez. Hűtőben lehűtöttem krémet.

Grillázs:
200 gr cukrot elkezdtem karamellizálni 8 ek vízzel, és mikor kezdett aranybarna színe lenni hozzáadtam 200 gr egész diót. Ezzel összeforgattam, és addig hevítettem, míg mély karamell színe nem lett. Ezután egy vékonyan kiolajazott tepsire öntöttem a masszát, ezen hagyam kihűlni. Egy éles késsel apróra daraboltam.

Összeállítás:
Ebben a sorrendben: Piskóta, lekvár, grillázs, málna, vanília, újra piskóta... addig amíg el nem fogynak a hozzávalók. A külsejét felvert tejszínnel borítottam és málnával, grillázzsal díszítettem.


2010. június 17., csütörtök

Túrós gnocchi és vizsgatemetés

Hála annak a magasságos égnek túléltem az utolsó vizsgát, úgyhogy gyorsan-frissen bejegyzem a tegnapi ebédem. Egyébként borzasztóan unom a vizsgáratanulós muffin képét, a nevétől meg kiráz a hideg (én adtam neki??). Fél évig nem ér kimondani a vizsga szót!

Nos, az elmélkedés után beszéljünk az időjárásról. Igen, teljesen megőrült. Tegnap farmert, pulcsit, esernyőt, rövidgatyát és nyitott szandált is holdtam, pedig csak kétszer tettem ki a lábam a házból. A reggeli szörnyen nyomasztó idő és az előttem álló nap kínkeserves tanulására tekintettel eldöntöttem hogy gnocchit fogok enni. Azért mert egyszerű, gyors, és a talált recept szerint (Delicious Days) kihagyhatatlanul finom. Volt itthon házi túró, úgyhogy erre cseréltem a ricottát, amivel egyébként is nehezen barátkozom. Ez persze nem az ő hibája, csak valószínűleg nem találtam még olyan receptet amiben tetszik az a morzsás, homok-szerű állaga. Majd egyszer... De így sima túróval (jó, házi, magyar(!), nem sovány), paradicsomszósszal valami eszméletlen finom, ez is olyan ami megérdemli hogy a kedvencek listájában szerepeljen.




Hozzávalók:
250 gr túró
30 gr reszelt parmezán
1 tojás sárgája
1/2 tk só
5-7 dkg liszt
Víz a gázra forralni. A túrót összekevertem a tojássárgájával, sajttal, sóval, majd annyi lisztet adtam a masszához, hogy ragadós, de formálható legyen. Ez fontos, hogy ne adjunk hozzá sok lisztet. Minél több a liszt annál gumi-szerűbb, keményebb lesz a kifőtt tészta. Ezután egy nagyon lisztes deszkára szaggattam egy ek tésztát, hengert sodortam belőle és felszeleteltem. A többivel is így jártam el, majd a lobogó sós vízben kb 2 perc alatt megfőztem őket. (Mikor beledobtam egyet kevertem rajta, hogy ne ragadjanak össze, majd miután feljöttek a víz felszínére még kb 20 mp-ig főztem.)




Paradicsomszósz: Egy lábasba ebben a sorrendben tettem olívaolajat, szeletelt újhagymát (odaégettem-újra:D), 2 szem parit kockákra vágva, fokhagymát, sót borsot, oregánót, bazsalikomot, lefedtem és addig főztem amíg a gnocchi elkészült (kb fél óra). A végén nagy lángon, fedő nélkül besűrítettem.