2009. december 10., csütörtök

Vaníliás keksz barnított vajjal (avagy a mesés illatú beurre noisette története:)

Hétvégén Bécsben voltunk néhány barátnőmmel egy BCEs szervezéses kiránduláson, hogy megcsodáljuk a fényárban úszó osztrák fővárost, és elvegyüljünk a karácsonyi vásár forgatagában.
Hát elvegyültünk rendesen, egy tűt nem lehetett leejteni annyian voltak, de azért végigjártunk 3 vásárt (bár nem olyan szándékosan ... kicsit eltévedtünk:D )
Az otthoniaknak vajas kekszeket hoztam, több fajtát, de a leggusztábbakról így is lemaradtam, mert nem fértem oda a kekszes stand másik feléhez:D egy elegáns mozdulattal sikerült is a visszajárót kivernem az eladó kezéből, ami persze a sütikben landolt,hmmm nadenemisezalényeg!
Hanem az, hogy a sütik tényleg nagyon finomak voltak, úgyhogy el is kezdtem kísérletezni a vajas kekszes receptekkel.
Én beurre noisette-es (vagyis barnított vajas) változatot próbáltam, ami ugyan nem pont olyan lett mint amit Bécsből hoztam, de megérte fáradni, mert nagyon kellemes aromája lett, és vaníliás vajas illatban aludhattam, ugyanis este 11re sült ki :)) fhú, ha nem lehetne megenni akkor is megsütném, márcsak az illata miatt is...



A hozzávalókat érzésre mértem, de azért megpróbálom a mennyiségeket kb megadni. Ígérem előbb-utóbb veszek egy mérleget is :D

Hozzávalók:
200 gr vaj (nem margarin!)
300 gr liszt (kezdd 250-nel és annyit adj hozzá amennyivel majd össze tudod gyúrni)
100 gr cukor
1 ek méz
1/2 tk só
1/2 tk sütőpor
1 vaníliarúd kikapargatott belseje


A barnított vaj a következő képpen készül: a vajat egy kis lábasban megolvasztom, és addig hagyom rotyogni, amíg karamelles, barnás színe nem lesz, a tetején habokkal, illetve amíg az edény alján apró barna szemcsék nem kezdenek el kiválni a vajból. Ez nekem majdnem 20 percig tartott. Itt egy kis videó az eljárásról (én nem szűrtem le a vajat a végén): http://www.vodemotion.com/video/3398-realiser-un-beurre-noisette
Miután ez megtörtént, lehúzom a tűzről, elkeverem a sóval, és berakom a hűtőbe kb 10 percre. Ezután habosra keverem a cukorral, mézzel, vaníliával és hozzászitálom a sütőporos lisztet. Összegyúrom egy hengerré a masszát, ami ilyenkor még nagyon lágy, majd beteszem a mélyhűtőbe, hogy szilárduljon (kb 20 percre).
Ha letelt az ideje, felszeletelem és a szeletekből kis korongokat formázok. Nem túl laposakat, hogy legyen egy kis "hasuk". Ezután sütőpapírral bélelt tepsire rakom őket és 180 fokon kb 15-20 percig sütöm.

1 megjegyzés:

  1. Nagyon ígéretes sütinek látszik! Dóri, kinézetre nagyon szép lett a tiéd, volt szerencsém "élőben" látni!
    Majd beszámolok, sikerült-e nekünk, (plusz nekem külön pirospont jár, ha sikerül a verzióm! :D)

    VálaszTörlés